— Mit műveltek veled? — kérdezte rekedten.

Mia komolyan a szemébe nézett. Kék szeme csillogott a halvány fényben.

— Csak amit látsz, semmi mást.

Összetámasztották a homlokukat.

— Sajnálom, Mia. Úgy sajnálom, hogy ezt kellett tennem. Csak remélhetem, hogy nem gyűlölsz majd, mikor ez az egész véget ér.

A lány átkarolta a nyakát. A teste összeolvadt vele, izgalmában lehunyta a szemét. A férfinak tetszett, hogy ennyire összeillenek. Mia annyira finom és édes.

— Nem gyűlöllek — suttogta a lány.

A férfi szorosan tartotta, kócos haját simogatta.

— Pedig kellene. Megbocsáthatatlan, amit tettem.

Meglepetésére a lány elhúzódott, és lassan a szájához érintette az ajkát. Gyöngéd, finom, és fájdalmasan édes csók volt. Jack moccanni sem mert, nehogy elrontsa a pillanatot.

— Megmentettél — suttogta a lány. — Hogy lenne ez megbocsáthatatlan?

A férfi hosszan rámeredt. A lány egyre több meglepetést okozott neki. Mindig törékenynek tartotta, akire vigyáznia kell. Ehhez a szerephez szokott. Mia új arca elgondolkodtatta. Lehet, hogy nincs is rá annyira szüksége, mint ahogy gondolta? Hisz egyáltalán nem gyenge. Acélos erő rejtőzik a megtévesztően törékeny külseje mögött.

Lehet, hogy neki van inkább szüksége rá. Az érzés zavarba hozta.

— El kell tűnnünk, mielőtt az itteniek hazaérnek — szólalt meg Jack. — Visszamehetünk a patakhoz. Elég mély ahhoz, hogy ne lássanak meg bennünket az útról.

Mia odaadóan a kezébe tette a sajátját. Lehajolva mentek. Amikor elérték az utat, Jack szétnézett, aztán maga elé tolta Miát. Amilyen gyorsan csak tudtak, átrohantak a túloldalra, és lecsúsztak az árokba.

Jack a karjába vette a lányt, és szorosan tartotta, amíg váltak. Néhány perc után a férfi megszólalt.

— Milyen kocsija van a barátodnak?

— Egy piros Dodge — felelte. — Jó emberek, Jack — tette hozzá, amikor megérezte, hogy a férfi nem szívesen bízik idegenekben.

— Igen, reménykedjünk benne, hogy a zsaru barátod nem pendül egy húron az itteniekkel.

— Biztosan nem — felelte a lány szárazon.

Ahogy múlt az idő, Mia felengedett a karjában, a teste a férfiéhoz simult. Jack a fejét simogatta, és a tarkóját csókolgatta. A karja pokolian fájt, de legalább a vérzés úgy-ahogy elállt. Ha alaposan kitisztítják és bekötözik, nem lesz semmi baj. Inkább Mia miatt aggódott. Épphogy csak meg tudta vizsgálni a sebeit a garázs halvány fényében.

Amikor egy közeledő autó hangját hallotta, megfeszült a teste. Mia összerezzent a karjában. Jack az ujját a lány ajkára tette.

— Megnézem — motyogta. — Maradj itt, amíg nem hívlak!

Előhúzta a fegyverét, és kimászott az árokból. Egy autó tartott feléjük, országúti világítással. Okosnak kell lennie, különben nem lát majd semmit a fényárban.

Biztosra akart menni. Megvárta, míg a kocsi elég közel ér hozzá, aztán az út közepére ugrott, előrántotta a fegyverét, és a vezetőoldalra célzott.

Az autó csikorogva megállt. Két másodpercen belül Jackre egy pisztoly csöve szegeződött. Mexikói felállás. Pedig egyikőjük sem mexikói.

Egy másik férfi is kiszállt az autóból, de nem foglalkozott Jack-kel. A motoros fickó volt az.

— Mia? — kiabált. — Merre vagy, kislány?

Jack feszültsége engedett kissé. Aggodalom érződött a fickó hangjában. A másik — feltehetően Mac — nem beszélt, csak Jackre szegezte a fegyverét. Aztán megszólalt:

— Nem szeretem, ha fegyvert fognak rám. Főleg, miután fölkeltem az illető kedvéért az éjszaka közepén.

Jack leengedte a pisztolyt, és a nadrágjába dugta. Odasietett, ahol Mia lapult, lehajolt, és odanyújtotta a kezét.

— Biztonságos. Feljöhetsz.

Jack felhúzta maga mellé az árokból. Mia azonnal a motoros fickóhoz szaladt.

Mac odalépett hozzájuk, de a fegyverét még mindig a kezében tartotta.

— Szerintem hagyjuk a formaságokat, tűnjünk el innen a fenébe!

— Megsebesültél, kislány? — kérdezte a motoros fickó, és átölelte Miát.

— Jól vagyok, Ryder, csak menjünk innen!

Jack birtoklón átölelte a derekát, és beültette a hátsó ülésre. Ryder az utasülésre huppant, Mac pedig átment a vezetőoldalra.

Miután elindultak, Mac Jackre nézett a visszapillantó tükörből.

— Remélem, elárulod, mi a fene folyik itt!

Jack Mia vállára tette a karját, és magához húzta.

— A nevem Jack Kincaid. Texas Ranger vagyok. Ma éjjel Miát elrabolták, és el akarták árverezni szexuális rabszolgaként.

Rydernek elakadt a lélegzete.

— A szemét állatok!

— Hogy jön ide a helyi rendőrség? — kérdezte Mac. — Ryder azt mondta, Mia szerint nem bízhatunk bennük.

— Tényleg nem — válaszolta Mia csendesen.

Néhány perc után a kavicsos útról az autóútra kanyarodtak.

— Bukjatok le! — utasította őket Mac szárazon. — Lezárták az utat előttünk. Nem értem, mi történik itt, de remélem igazat mondtok, mert én most hazudni fogok.

Jack lerántotta Miát a kocsi padlójára és ráfeküdt. Ryder néhány táskát dobott Jackre. Mi a fene van bennük? Tégla? — szuszogott Jack.

A kocsi lassított, Jack visszatartotta a lélegzetét. Hallotta, hogy Mac mond valamit. Biztosan felvillantotta a jelvényét. A rendőr valami őrült pszichopatáról beszélt, aki elszabadult, és egy nőről, akit kábítószer-birtoklásért köröznek.

Néhány másodperc múlva elindultak, Jack megkönnyebbült.

— Most már felkelhettek — szól hátra Mac. — Tiszta a levegő.

Jack felmászott az ülésre, és felsegítette maga mellé Miát.

— Jól vagy? — kérdezte halkan.

Mia bólintott és hozzábújt.

— Közel vagyunk a házamhoz — mondta Mac.

Negyedórával később egy kis ház bejárójára hajtottak. Mac és Ryder kiugrott, Jack is kiszállt a hátsó ülésről. Kinyújtotta a karját, Mia rátámaszkodott, és kimászott a kocsiból. Megpróbálta lejjebb húzni az inget, hogy lehetőleg minél többet takarjon.

Amikor beléptek a házba, Jack meglepődve látta, hogy egy csinos lány Mac karjaiba ugrik, vágyakozó csókot nyom a szájára, majd ugyanezt teszi a motoros fickóval is. Utána pedig Miára néz, és a szeme összeszűkül. Jack baljós tekintettel méregette. Cseppet sem volt ínyére valami sznob csirke, aki lenézi Miát.

Mac védelmezőn Kit elé lépett, a karját keresztbe tette a mellkasán.

— Figyeljetek ide! — szólt Mia fáradtan. — Nem tudnánk megspórolni ezt a kakasviadalt? Megígérem, hogy Kit és én nem fogunk egymásnak esni.

Ryder aggódva nézett Miára.

— Miért nem mész és zuhanyzol le, kicsi lány? Szerzek neked tiszta ruhát.

— Mindkettőnkre ráfér a zuhany — vágta rá Jack, és nem érdekelte, hogy a többiek mit gondolnak.

— Semmi gond, megmutatom, hol a fürdőszoba, és szerzek valamit, amit felvehettek.

Jack Mia hátához érintette a kezét, és előreengedte. Követték Rydert a nagy hálószobába.

— Teszek néhány ruhát az ágyra nektek.

— Köszönöm, Ryder — felelte Mia.

— Bármikor, kicsi lány.

Amint Ryder kilépett a szobából, Jack a fürdőszobába ment Miával.

— Mi a pokol van itt? Úgy érzem magam, mintha a piroslámpás negyedben járnék.

Mia felnevetett.

— Mac, Ryder és Kit különös kapcsolatban élnek, azt hiszem.

Jack felhúzta az egyik szemöldökét.

— Úgy érted, hogy együtt vannak? A motoros fickó mindkettővel kavar?

— Nem, Jézusom, dehogy! — Mia kacagni kezdett. — Ó, Istenem, ha Mac és Ryder hallaná, mit mondtál, biztosan megölnének. Ők…, tudod…, nos…, mindketten szeretik Kitet.

Jack hitetlenkedve nézett rá.

— Őrület. Én képtelen lennék megosztani a nőmet egy másik férfival.

A lány hosszan ránézett, a szemében érzelmek izzottak.

— Azt el is hiszem.

Jack megnyitotta a zuhanyt, és lehúzta a szétszakadt farmerját. Mia ingének aljához nyúlt, és lassan kibújtatta belőle. Nagyon figyelmes volt vele, vigyázott rá, nehogy fájdalmat okozzon. A lány teste azonnal vággyal válaszolt.

Jack belépett a meleg vízsugár alá, és behúzta maga után Miát. A víz záporozott rájuk. Jack a kezébe vette a lány arcát, lehajolt és megcsókolta.

A víz végigfolyt a lány mellén. A mellbimbója összerándult és megkeményedett. Jack képtelen volt ellenállni, megérintette. A tenyerébe vette a lány mellét, és az ujjával simogatta a bimbóját.

Sampont öntött a kezébe, aztán dörzsölni kezdte Mia haját. Beszappanozta a teste többi részét is. Óvatosan közelített a sebekhez és a horzsolásokhoz. Lemosta a piszkot és a vért a lábáról, kitisztította a nagy sebet a vádliján.

Aztán beszappanozta a saját testét is, majd gyorsan leöblítette, hogy minél hamarabb újra a gondjaiba vehesse a lányt. A zuhany alá tolta, lemosta a habot és a piszkot a bőréről. Dörzsölgette, simogatta a testét, igyekezett megszabadítani minden érintéstől, ami nem tőle származott.

Mia felnyögött, az odaadás édes hangja hagyta el a száját. Magáévá kell tennie most azonnal.

— Akarlak — suttogta Jack a fülébe. Nem kérés volt, inkább parancs, akármilyen gyengéden is hangzott.

Jack a combja alá nyúlt, és könnyedén az ölébe vette. A farka megmerevedett és előremeredt. Az egyik kezével Miát tartotta, a másikkal a puncijához tette a péniszét, aztán szépen lassan ráengedte a lányt.

Mia a férfi derekára fonta a combját, összekulcsolta a bokáját. Jack a tenyerébe vette a fenekét, le-fel mozgatta. A farka ki-be járt a testében.

Sietve, türelmetlenül dugta. Nem volt idejük rá, hogy lassan, kimérten szeretkezzenek. Nem mintha Jack egyébként képes lett volna ilyesmire. A szükség és a kirobbanó vágy olvasztotta eggyé őket. Mia feneke Jack combjához csapódott, a csattogó hang túlszárnyalta a folyó vízsugárét.