Maya Banks - Vénuszdombi mesék

— Mit akarsz tőlem? — kérdezte Mia.

A férfi csak mosolygott. Elővett egy ostort a háta mögül és a lábára csapott vele.

— A helyedben spórolnék a levegővel. Igen hosszú éjszaka áll még előtted.

A rohadt állat! Ha kiszabadíthatná a kezét, örömmel darabokra tépné a kis férget.

— Mit keresek itt? — bökte ki végül.

— El fognak árverezni annak, aki a legtöbbet kínálja érted. Már nem veszik hasznodat a klubban, és nagyon sok a külső érdeklődő irántad. Néhány úriember nagyon sok pénztől hajlandó megválni azért, hogy az övé legyél.

Mia szeme elkerekedett a rémülettől.

— Ehhez nincs jogotok, seggfej! Nem adhattok el valakit csak úgy! Soha nem egyezem bele!

A férfi nevetett, és megkerülte. Ostorcsapások visszhangoztak a kis helyiségben. Mia kamerákat látott a szoba különböző pontjain, és az összes rá irányult.

— Nincs is annál szebb, mint egy kikötött nő látványa. Főleg, amikor vonaglik fájdalmában, és legszívesebben megszabadulna a kötelékeitől. A férfiak megőrülnek érte. Felizgatja őket a dominancia. A nő az övéké, és azt tesznek vele, amit csak akarnak.

Mia remegett, a gyomra görcsbe rándult. Jack. Vajon megtalálja? Keresni fogja, ha nem találja a klubban? Vagy azt hiszi majd, hogy ismét elfutott?

— Te beteg fasz — mondta a lány undorodva. Nem engedte, hogy elüljön a dühe. Legalább volt mire koncentrálnia. Ezt irányíthatta, ha mást nem is.

A férfi kacagott.

— Már-már komolyan azt kívánom, bárcsak az enyém lennél. Ó, Mia, rengeteg pénzt fogsz nekem hozni. — A kamerák felé intett. — Az új gazdád már figyel. Arra vár, hogy birtokba vehessen, és te kiszolgáld minden vágyát.

Mia a kamerákra nézett.

— Nem vagyok rá hajlandó.

— Nincs más választásod.

A lány feje a mellére hanyatlott. Az ereje fogytán volt.

A helyiség ajtaja egyszer csak kinyílt.

— Vágd le, és vidd a hálószobába. Vendégünk érkezett. Martin hívott, és azt mondta, adjunk meg neki mindent, amit kér.

Mia felemelte a fejét, a hang irányába nézett, és egy fekete öltönyös férfit látott az ajtóban állni.

— Martin elfelejtette, hogy itt nem ő parancsol — mondta a másik férfi fenyegetően.

— Azt hiszem, érdekelni fog az ajánlata — válaszolta az öltönyös férfi. — Nagyon érdekes kapcsolatai vannak. Érdemes lenne meghallgatni, mit akar.

— Jól van. Hagyjátok így, amíg beszélek a vendégünkkel. Az árverés fél óra múlva kezdődik. Ha szükségem lesz rá, szólok.

Az ostoros férfi, megkerülte Miát, és elé lépett. Az ostor nyelét az arcához érintette, és lassan lefelé haladt vele. Aztán sarkon fordult, és elment.

Miát ismét elhagyta az ereje. Hálát adott az égnek, hogy egy időre megmenekült.

— Kérlek, Jack, találj meg! — suttogta.

— Mondja csak Mr… mit is mondott, mi a neve?

Jack a jólöltözött férfira nézett, aki belépett a tárgyalóba.

— Nem mondtam — felelte szárazon. A tekintete az ostorra tévedt a férfi kezében, és igyekezett megfékezni a gyilkos vágyat, ami ébredt benne.

A két fegyveresre pillantott, akik ott voltak vele a szobában, míg a találkozóra várt. Nem tudta, hányan lehetnek még. A házat kívül és belül is jól őrizték. A férfi mosolygott.

— Értem. Titkolózó a barátunk. Akkor mondd, mit tehetek érted?

— Nálad van a nő, aki nekem kell.

A férfi felhúzta a szemöldökét.

— Sok nő van nálam.

Jack szinte átfúrta a tekintetével.

— Szőke, formás, jó cicik, jó segg. Ma éjjel árverezik.

A férfi szeme megrebbent.

— Szóval Miára gondolsz.

Jack bólintott.

— És miért érdekel?

— Van egy rendezetlen ügyünk.

A férfi leült az egyik fotelbe, és italt töltött magának a kristályüvegből, ami az asztal hozzá közelebb eső végén állt.

— Kérsz egy italt?

Jack megrázta a fejét.

— A nevem Drake — folytatta.

Felemelte a poharat, és körbe-körbe mozgatta, mielőtt beleivott volna.

— Erik azt mondja, hogy vannak kapcsolataid, igaz ez?

Jack lassan felemelte az ingét és megmutatta a tetoválást a hasán.

Drake felhúzta a szemöldökét.

— Te lennél az? Az egyetlen, aki megmenekült a rajtaütés során. A rendőrség keres, te meg itt vagy, és egy nő után érdeklődsz. Különös, nem gondolod?

Jack nyugalmat erőltetett magára, és gyorsan felvette azt a szerepet, amelyet az elmúlt két évben tökélyre fejlesztett.

— Elveszítettem a rabszolgámat a rajtaütés során — felelte és megvonta a vállát. — Akarok egy másikat, mielőtt délre megyek és meghúzom magam. Lapulni magányos dolog, ha tudod, miről beszélek.

Drake elvigyorodott.

— Pontosan tudom. Mit adsz cserébe?

Jack keményen ránézett.

— Fizettem a kurváért tegnap éjjel, de kirabolt. Nem vagyok hajlandó olyan áruért pénzt adni, amit nem kóstoltam meg. Egy órát akarok vele. Ha tetszik, nagylelkű leszek. Azt akarom, hogy halaszd el az árverést, amíg nem hallottad az ajánlatomat.

Drake letette a poharát, és Jacket fürkészte.

— Szóval ki akarod próbálni az árut? Gondolom tisztában vagy vele, hogy lehetetlent kérsz?

— Sok pénzt áldoznék egy puncira, ha tudom, hogy első osztályú — felelte Jack hanyagul.

— Előleget kérek. Természetesen nem visszatérítendő — egyezkedett Drake.

Jack keresztbe tette a karját a mellén.

— Én pedig azt mondom, nem fizetek egy centet sem, ha nem tudom, mit kapok érte. Félsz, hogy átverlek? — tette hozzá baljós hangon, és élvezte, ahogy a szarházi fészkelődni kezd a székében.

Legszívesebben fegyverrel rontott volna rá, de fogalma sem volt, mibe keveredik. Tovább kellett játszania, és meggyőződnie arról, hogy Mia biztonságban van. Nagyon remélte, hogy Kenny hamarosan megérkezik a zsarukkal.

— Ám legyen — mondta végül Drake és felállt a székből. — De van néhány kikötésem, és akkor a kóstolás mindkettőnk számára hasznos lehet. Fel fogom venni az egészet. Ha nem veszed meg, értékes műsor lesz a jövőbeni vásárlóknak. Csak hogy tudd: az embereim is figyelni fognak benneteket.

Jacknek vissza kellett tartania magát, hogy ki ne verje a fogsorát. A burkolt fenyegetés mindennél jobban dühítette. Mintha a gennyek nem néznék őket közben függetlenül attól, hogy veszélyesnek tartják-e. Rábólintott a feltételekre, mert nem bízott a hangjában. Drake intett neki, hogy kövesse.

— Egy erre a célra kialakított helyiségbe kísérlek, és megkapod Miát. Miután letelt az egy óra, várom az ajánlatodat. Különben megkérünk, hogy távozz.

— Megegyeztünk.

Drake a fejével intett a két fickónak, akik néhány méterre álltak tőlük. Az egyik Jack mögé lépett, és megmotozta.

— Az ember soha nem lehet elég óvatos — mondta Drake mosolyogva, miközben a pénztárcáért nyúlt, amit Jack zsebéből vettek ki.

Drake átnézte a tárca tartalmát, aztán láthatóan elégedetten visszaadta.

— Jöjjön utánam, Mr. Kirkland.

Jack követte Drake-et a hosszú folyosón, majd beléptek a giccses hálószobába. Egy hatalmas ágy állt a szoba közepén. Jack körülnézett. Kampókat látott a mennyezeten és az ágylábakon. Egy ódivatú sámli állt az ágy végében. Rengeteg ostor, bilincs, bimbócsipesz, kötél és más szexuális játékszer feküdt szépen egymás mellett egy hosszú asztalon a fal mellett.

A falon, amely előtt az asztal állt, egy nagy tükör lógott. Nyilvánvalóan ezen át bámulnak be a szobába. Jack a kamerákat kereste. Nagyon óvatosnak kell lennie, nehogy elárulja magát vagy Miát.

A gyomra összeszorult, mikor rágondolt, mit kell tennie. Ironikus a helyzet. Annak érdekében, hogy megmentse, úgy kell a magáévá tennie, ahogy mindig is szerette volna. Remélte, hogy a lány megbocsát majd neki, és megérti. Ha később meggyűlöli, akkor is az a legfontosabb, hogy most épségben kijuttassa innen.

— Itt várj! — utasította Drake. — Hozom a lányt.

Jack nagyot sóhajtott, és ledobta magát egy fotelbe az ágy mellett. Nem akart idegesnek vagy feszültnek látszani.

Néhány perccel később kinyílt az ajtó és Drake sétált be, maga előtt tolva Miát. A lány teljesen meztelen volt, kivéve a nyakörvet a nyakán. A férfi a póráz végét tartotta a kezében.

Mia elvesztette az egyensúlyát, amikor Drake megrántotta.

— Térdre, ribanc! — parancsolta Drake Miának. — Köszöntsd szépen a gazdádat. Ha elégedett lesz veled, akkor hazavihet magával. Ha nem, később elárverezünk.

Mia lassan felemelte a fejét és Jackre nézett. A férfi látta, hogy düh izzik a szemében. Jól van. Nem törték meg. Az összes maradék lélekjelenlétére szükség lesz, ha élve ki akarnak jutni.

Jack mást is látott rajta. Megkönnyebbülést és bizalmat. Nem érdemli meg a bizalmát. Elhagyta, mégis nyugodtan, határozottan néz rá. Lélekjelenléte meghazudtolja a félelmét. Jack mélyen a szemébe nézett, azt akarta, hogy megértse, hogy bízzon benne, miközben azt teszi, amit tennie kell.

Odament hozzá, és remélte, hogy nem szól egyetlen szót sem addig, amíg Drake ott van.

— Csókold meg a lábamat, rabszolga! — utasította keményen a lányt.

Mia meglepetten pislogott, aztán összeszedte magát, és közönyös álarc mögé rejtette az érzéseit. Drake a földre nyomta, Mia a kezére támaszkodott, az arca centiméterekre volt Jack lábától. Pillanatnyi habozás után az ajkát a cipője orrához érintette, majd lassan elhúzódott.

— Nagyon jó! — mondta Jack elégedetten. Drake-re nézett. — Magunkra hagyhatsz bennünket!

Úgy látszott, mintha Drake mondani akarna még valamit, de végül csak bólintott és kilépett az ajtón.

Jack megfogta a pórázt, és felállította Miát. Elfordította az arcát a tükörtől. Mia mereven állt, miközben a férfi a háta mögé sétált. Jack a mellkasát a hátához érintette, és óvatosan félresimította a haját. Aztán kinyitotta a száját, és úgy tett, mintha a nyakát harapdálná.