Maya Banks - Vénuszdombi mesék

Egyszer csak meghallotta a férfi csörtetését az erdőben. Rögtön elfeledkezett az összes tervéről, és vakon rohanni kezdett ismét.

Fogalma sem volt, mennyi ideig loholt kétségbeesetten. A tüdeje fájt, mintha valaki lángszóróval égetné. A lába remegett és folyton összecsuklott. Nem számolta, hányszor esik el, csak ment és ment előre, még mélyebben a sötétségbe.

Végül az erdő ritkulni kezdett. Már nem kellett a sűrű növényzeten átverekednie magát. Nekiiramodott. Erősödött benne a remény, de a lába hirtelen egy lyukba tévedt. Rosszul lépett, a bokája megrándult, és fejjel előre egy kupac falevélre zuhant.

Felsikított, ahogy a fájdalom belehasított a lábába. A kétségbeesés könnyei áztatták az arcát. A szeme lecsukódott a kimerültségtől, és egyre jobban elernyedt. Nem állhat meg most.

Elkezdte magát vonszolni a földön. Egy idő után már egyetlen centimétert sem tudott haladni. Csillagokat látott, és elveszítette az eszméletét.

Mac, mint az őrült, hajtott végig a poros földúton. Öt perccel korábban jelentették, hogy egy Pickup, aminek a leírása megegyezett David kocsijával, befordult a kereszteződésben.

Ryder a motorján követte. Mac erősítést hívott, két rendőrautó is úton volt.

Ismét cserbenhagyta a lányt. Magára hagyta, és kiszolgáltatta a támadójának. Mac dühében a kormányra csapott, és eszeveszett tempóban hajtott.

Az úton előtte megvillant valami. A fényszóró fényébe egy kocsi hátsó lámpája került. Mac beleállt a fékbe, métereket csúszott a kavicsos úton, majd megállt a jármű közelében. Kiugrott a kocsiból, és előrántotta a fegyverét. Ryder is odarohant, a távolban szirénázó rendőrautók közeledtek.

— Az ő kocsija — mondta Mac.

Ryderrel az álló kocsihoz rohantak, de üresen találták. Mac körbejárta, és látta, hogy a plató hátsó oldalát lenyitották. Megragadta az övén lógó zseblámpát és a platóra világított. Megdöbbent, amikor meglátta a vérnyomot a plató hátsó részén.

Pár másodperccel később két rendőrkocsi futott be, a fényszóróik Macre világítottak.

Ray Hartley és Sean Gardner, a seriff két beosztottja szállt ki a kocsiból, és David furgonja felé siettek.

— Találtál valamit, Mac? — kérdezte Ray, ahogy közeledtek.

— Semmit — válaszolta Mac.

— Gondolod, hogy az erdőben vannak? — kérdezte Sean.

Mac reccsenést hallott a háta mögül, mire azonnal megfordult. Felkapcsolta a lámpáját, és döbbenten látta, hogy David botorkál kifelé az erdőből. Macnek elállt a szívverése. Vérfoltok tarkították David ingét. Rosszul festett, vérzett, és karcolások voltak mindenütt az arcán. A ruhája elszakadt. Mintha csak az életéért küzdött volna.

A három rendőr egyszerre rántotta elő a fegyverét.

— Térdre! — üvöltötte Sean.

Mac odarohant, ahol David a földre esett. Düh öntötte el a testét.

— Hol van? — üvöltött rá. — Hol van Kit?

Felrántotta Davidet a földről, és megragadta a véres ingét.

— Mit tettél vele?

David mosolygott. Üres kifejezés ült az arcán, baljós és gonosz.

— Szeretnéd tudni, mi?

Mac elvesztette a fejét, az öklével David arcába csapott. A férfi a földre zuhant, Mac utánanyúlt. Ryder, Sean és Ray meg sem próbálta feltartóztatni.

Mac ökle újra és újra lecsapott.

— Mondd meg, hol van!

David azonban néma maradt.

Végül a többiek rángatták el Macet David összevert testétől. Mac vonaglott, és úgy küzdött, mint egy őrült. David megölte. A lelke mélyén tudta. Valahogy biztos volt benne.

Könnyek áztatták az arcát, miközben a többiek lefogták, és az egyik kocsihoz szorították.

— Nyugodj meg, ember! Meg fogjuk találni, esküszöm — mondta Sean közel Mac füléhez.

Vajon mit fognak találni? Mac elfordult, és a kocsi oldalának támaszkodott. Istenem, meg kell találnia. Nem hagyja, hogy egyedül legyen az erdőben.

— Nem tudhatod biztosan, hogy megölte-e — nyugtatta Ray csendesen. — A múltkor sem akarta megölni. Van rá esély, hogy ott van valahol az erdőben. Megsebesült, de még él.

Mac keze ökölbe szorult, ahogy hatalmas düh lett úrrá rajta.

— Hívjatok ide mindenkit! — mondta rekedten. — Nem fogok nyugodni, amíg meg nem találjuk!

Mac Ryderre nézett, akinek arckifejezése legalább annyira kísérteties volt, mint neki magának. Ryder bólintott.

Ray a járőrkocsihoz ment, és egy táskával tért vissza.

— Van itt néhány lámpa és egy jelzőpisztoly. Sean rádión beszólt, hogy küldjenek keresőcsoportot. Mi bevisszük ezt a tetűt, aztán visszajövünk segíteni. A rádiótok legyen bekapcsolva, és lőjetek fel egy rakétát, ha megtaláltátok.

Mac odaadta az egyik lámpát Rydernek.

— Váljunk szét! — Ryder bólintott és elindult az erdőben.

Miközben Mac a sűrű növényzeten verekedte magát keresztül, egyre kevesebb reménye maradt. Hogy a pokolba fogják megtalálni a lányt ebben a bozótban? Izzadság gyöngyözte a homlokát. A nedves és fojtogató éjszakai levegő baljós árnyékként vette körül.

Órákon keresztül taposott a sűrű növényzetben, és körbe-körbe világított a zseblámpájával. Addig kiabálta Kit nevét, míg berekedt.

Sean és Ray már szólt neki rádión keresztül, hogy önkéntesek egy csoportjával megkezdték a keresést. Ahogy telt-múlt az idő, Mac egyre biztosabb lett benne, hogy csak egy holttestet találnak majd.

A rádió recsegni kezdett. Mac egy pillanatra megtorpant. Letörölte az izzadságot a homlokáról, és a szája elé emelte a rádiót.

— Ryder, találtál valamit?

Tudta, hogy felesleges a kérdés. Ryder azonnal szólt volna neki, ha talált volna valamit. A csend azonban lassan megőrjítette Macet.

— Semmi.

A szó tele volt kétségbeeséssel. Kis híján megtörte Macet. Lehunyta a szemét és a lány nevét kiáltotta. Azt kívánta, bárcsak válaszolna rá.

Az egyetlen hang, ami hallatszott az erdőben, a fatetvek percegése volt.

A feje fölött kezdett világosodni. Mac tudta, hogy nincs messze a hajnal. Már régen meg kellett volna találniuk.

Újra nekiindult, nem volt hajlandó szembenézni a kudarccal. Az út könnyebbé vált, ahogy ritkult az aljnövényzet. Megszaporázta a lépteit, és a zseblámpával fürkészte az erdőt.

Majdnem elkerülte a figyelmét a fehér folt, ahogy elmozdította róla a fénycsóvát. Azonnal visszarántotta a lámpát, és a szíve majd megállt, amikor alaposabban szemügyre vette a helyet.

Az aljnövényzetbe ágyazva, kis híján teljesen befedve levelekkel és száraz ágakkal Kit feküdt. Arccal lefelé hevert mozdulatlanul. A kezét a háta mögé kötötték. Csak alsónemű és melltartó volt rajta. Mindkettő el volt szakadva.

Mac torka elszorult. A lány felé rohant.

— Kit! Ó, Istenem, Kit! — átfordította a lány testét, és a karjába vette. Az arca rettenetesen sápadt volt, tele sebbel. Vér. Kinek a vére?

— Kit, baby, édesem, istenem, ne halj meg!

Mac nem tudta, mihez kezdjen. Remegő kézzel kitapintotta a lány pulzusát. A szíve majd megállt, és elakadt a lélegzete, amikor enyhe pulzust érzett a nyakán.

Előrántotta a zsebkését, és elvágta a kötelet. A lány keze lehanyatlott. Nagyon óvatosan megfordította, és a karjába vette. A táskája. A táskájára van szüksége.

Visszaengedte a lányt a földre, a táskájához kúszott, kirántott belőle egy takarót és a jelzőpisztolyt. Kithez fordult, és a takarót a meztelen teste köré tekerte. Kezébe vette a rádiót, de nagy sietségében elejtette. A foga között szitkozódott, és ismét felkapta.

— Megtaláltam! Él! Fellövök egy fáklyát!

Eldobta a rádiót, és a hajnali ég felé tartotta a fegyvert. A jelzőfény a fák fölé emelkedett, élénkpiros csóvát húzva maga után.

Ryder hangja hallatszott a rádióban.

— Máris indulok felétek!

— Egy mentőautó áll készenlétben — szólalt meg Ray.

Mac magához szorította a lány testét, szorosan tartotta, és előre-hátra hintázott vele.

— Kit, baby, kérlek, maradj velem! — suttogta. — Kelj fel, baby, szükségem van rád! Istenem add, hogy jól legyen!

Mac elsimította a lány összetapadt haját a piszkos arcából. Az ujja remegett, ahogy megérintette a sötét sebet az arcán. Mit tett veled David? Az arcát a lány nyakába fúrta és érezte, hogy könnyek áztatják el.

— A pokolba, Mac, világíts már vagy valami!

Mac felkapta a fejét, amint meghallotta Ryder szitkozódását a távolban. Felkapta a lámpáját és hadonászni kezdett vele.

— Erre, ide! — kiáltotta.

Másodpercekkel később hallotta, hogy Ryder felé csörtet az erdőben. A hang egyre közeledett, majd Ryder egyszer csak megjelent a tisztáson.

Odabotorkált Machez és a földre zuhant.

— Hogy van? — kérdezte elhaló hangon.

— Életben van! — monda Mac. — Ki kell vinnünk innen, de egyedül képtelen vagyok rá. Mutasd az utat.

— Gyerünk! — mondta Ryder határozottan.

Ryder összeszedte Mac lámpáját, a riasztópisztolyt, és Kit teste alá nyúlt. Mac Ryder karjába tette, és igyekezett lábra állni. Majd megszakadt a szíve, amikor meglátta, milyen magatehetetlenül fekszik Ryder karjában.

Mac szorosabbra tekerte a plédet a lány testén, aztán finoman átvette Rydertől, és a saját karjában tartotta. A lány feje a mellkasának támaszkodott. Mac az arcát a lány fejéhez támasztotta.

— Mit gondolsz, milyen messzire vagyunk onnan, ahonnan elindultunk? — kérdezte Mac.

— Nem messze. Egyenes vonalban futott.

— Ha futott — mondta Mac csendesen.

— Küzdött ellene — mondta Ryder keményen. — A vér David ingén a sajátja.

Kit remegni és mocorogni kezdett Mac karjában. Halk hangot hallatott. Félelem és kétségbeesés érződött rajta. Mac magához ölelte.